Apró Kempo gyerekeknek - - Gyémánt Kempo SE honlapja

Küzdősport oktatás óvodás kortól:
A rendszeres sportolásnak és aktív fizikális tevékenységben való részvételnek több jelentős jótékony hatását is ismerjük az óvodás korú gyermekek esetében.
Az egyik legjelentősebb tényezőként kiemelhetjük a rendszeres sportolás elhízás és túlsúly elleni pozitív hatását, hiszen a rendszeres fizikális aktivitás a leghatékonyabb megelőző és kezelő tevékenység az említett problémák elleni küzdelemben.
A rendszeres és aktív sporttevékenység hatására az óvodás korú gyermekeknél jelentősen fejlődnek az ügyességi és fizikális képességek, a sport által fejlődhet a gyermek önuralma és nőhet az önértékelése illetve önbecsülése is.
A rendszeres sportolás kiválóan alkalmas a gyermekek életre nevelésére is, így például megtanítható, hogyan kell valós célokat kitűzni és azokat megvalósítani, illetve hogyan kell alá- vagy fölérendelt szerepet játszani a vezetői irányítások tekintetében.
A társakkal való hatékony együttműködés is tanítható, mely által a gyermekben megszilárdulhat az emberi szociális kapcsolatok helyes értelmezése is.
A távol-keleti küzdősportok igazán alkalmasak mindezen tényezők megvalósítására, és tökéletesen alkalmazhatók a gyermekek fizikális aktivitását illető igények kielégítésére.
A sportedzésekkel a gyermek különböző képességi területei egyidejűleg fejleszthetők. Ezek alapján beszélhetünk pszichomotorikus, kognitív és szociális képességfejlesztésről.
A küzdősportedzések természetüknél fogva a pszichomotorikus (azaz fizikális) képességformákat erősítik leginkább.
Ezek mellett azonban fontos az is, hogy az oktató tudatosan fejleszti a tanítványok kognitív, azaz gondolkodási és elméleti képességeit is, azaz olyan feladatokat is biztosít, amelyek nemcsak fizikálisan, de intellektuálisan is kihívást jelentenek a gyermekek számára.
A küzdősportok ilyen szempontból igen jól felhasználhatók, ugyanis az idegen kultúrából származó mozgásrendszer, a kombinatívan összeállítható gyakorlatok, illetve a nem magyarul adott instrukciók eleve is kognitív aktivitásra késztetik az edzéseken résztvevő gyermekeket.
A harmadik fontos terület, a pozitív szociális környezet biztosítása és a társas kapcsolatok erősítése is jelentős szerepet kap a küzdősport foglalkozásokon.
Fontos annak ismerete és értése, hogy a született sportoló mítosz nem létezik.
Senki sem születik már meglévő fizikális és ügyességbeli képességekkel, mindamellett, hogy a genetikai adottságok természetesen szerepet játszhatnak,ha egy gyermek már kisgyermekkorban rá van szoktatva a sportmozgásra, vagy már korán fizikális feladatokat végez el, illetve játékos mozgásformákban vesz részt, az adott gyermek nagy valószinűséggel jobb képességekkel fog rendelkezni a későbbi életkorokban, mint más gyermekek az ilyen jellegű lehetőségek hiányában.
Az általánosan elfogadott elvek alapján az általános iskola alsó tagozatos korú gyermekek esetében a mozgás- és sporttapasztalatok megalapozása a fő cél.
Ebben az életkorban a gyermeknek a legkülönbözőbb és legszélesebb skálán mozgó sport- és mozgásélményeket kell megtapasztalniuk. Az ilyen jellegű mozgásoktatás jelenti a későbbi sportképességek megalapozását.
Ahogy a gyermek fejlődik, egyre több ügyességi és fizikális képességformát, illetve mozgáskoncepciót ismer meg, sajátít el vagy szilárdít meg, melyek jó alapot jelenthetnek a későbbiekben a specifikus sportformák elsajátításához.
A küzdősportok igen alkalmasak az ügyességi alapképességek oktatására, így jó eszközt jelentenek a gyermekek általános ügyességének fejlesztéséhez. A küzdősportokban megszerzett alapok jól átépíthetők más sportokra is, és ez még az olyan sportokra is érvényes, amelyek specifikusabb vagy teljesen eltérő ügyességi alapformát igényelnek, így például a labdajátékok, hiszen ez esetben a már megszerzett ügyességi képességek előnyt jelentenek és leszűkítik a szükséges, újonnan elsajátítandó ügyességi képességek számát.
Amennyiben azt nézzük, hogy Japán a világ vezető hatalma lett és itt élnek legtovább az emberek ( az átlagéletkor 10 évvel magasabb, mint Magyarországon ) akkor feltétlenül figyelmet kell fordítani arra, hogy miképpen érték el ezt.
Japánban az óvodától az egyetemig a küzdősport-oktatásra épül a testnevelési rendszer, mivel :
- a küzdősportok speciális és általános mozgásanyaga harmonikusan fejleszti az embert fizikailag és pszichikailag
- a küzdősportok segítik a képi gondolkodást, a vizuális, szenzomotoros, térkoordinációs, kombinációs képességeket hatékonyan és jelentősen fejlesztik
- mozgásanyaga az emberi test, különösen az ízületek, izmok természetes mozgásaira épül.
A kempo gyermekek magabiztosságát, belső egyensúlyát rendkívüli mértékben javítja, stabilizálja, ezáltal figyelem megosztási, magatartásbeli, tanulási és egyéb képességeik is jelentősen javulnak.
A küzdősportok közül a kempo az egyik legösszetettebb stílus, mozgásforma.
Az összes küzdősport esszenciája. Ütésekkel, rúgásokkal, dobásokkal és földharccal, hogy bármilyen szituációban fel tudja találni magát a kempoka.
Összetettségéből adódóan a természetes mozgáskoordináció szinte teljes palettáját tartalmazza, és ami a legfontosabb, komplex mozgásformája az agyat is kellőképen és ideálisan dolgoztatja.
Így a kempo az értelmi fejlődést is nagyban segíti, hiszen a két agyféltekét együtt, szinkronban működteti.
Ez azért nagyon fontos, mert sokan (gyerekek, felnőttek) az egyik agyféltekéjüket jobban terhelik, ami mozgáskoordinációs, koncentrációs, figyelmi és tanulási problémákhoz vezet.